2012. szeptember 2., vasárnap

Jelentem: beköltöztem!

Igen, most már van szobám. Csütörtökön kaptam az e-mailt a Housing Office-tól, amely egy olyan ügynökség, amely kifejezetten külföldi diákoknak keres szállást. Az ő várólistájukon voltam, és már teljesen letettem arról, hogy kolis leszek, hiszen mindenütt azt írták ki, hogy tele vannak, erre jön az e-mail, hogy találtak nekem szobát. Úgyhogy ma be is költöztem.
Vasárnap éjszaka értem Hollandiába - igen, vasárnap, mert én szerencsétlen elnéztem az időpontot, és 25-e helyett 26-ára szólt a jegyem -, ahol életem első(és remélem, az utolsó) éjszakáját töltöttem egy repülőtéren. Nem volt valami kellemes, főleg miután a könyveimet a reptéren kellett hagynom, mert túlsúlyos volt a kézipoggyászom, és mást nem tudtam kiszedni a bőröndömből. :( Egyedül a holland társalgási zsebkönyv volt nálam, így azt olvasgattam, de nem sok mindent sikerült felfognom belőle, bár ez szerintem annak is betudható, hogy éjjel fél egykor vettem elő.

Hétfőn érkeztem meg Buinenbe, egy észak-hollandiai faluba, kábé egy órára Groningentől, ahol ellakhattam addig, amíg nem találok szállást a városban. Amennyi választ az internetes szálláskereső oldalakon kaptam, annak alapján nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar sikerül. Jól éreztem magam Buinenben, kellemes hely, és mivel csak Borgerből, a szomszéd faluból ment busz Groningenbe, odáig biciklivel mentem, így sikeresen visszaszoktam a két keréken való közlekedéshez. Igaz, itt Groningenben más lesz, mert Borger és Buinen között nem kellett az embereket kerülgetni, a belvárosban viszont keverednek a gyalogosok a biciklisekkel, és mindenki összevissza megy. Mármint van járda is, meg kerékpárút is, de ha jó idő van, akkor az összes kávéház meg bár kipakol az utcára, és teljesen elfoglalják a járdát. Ám ez úgy tűnik, a hollandoknál megszokott dolog, mert mióta itt vagyok, még egyetlen biciklis balesetet sem láttam.

Kedden találkoztam a mentorommal, aki körbevezetett engem meg a másik mentoráltját, aki szintén az ELTÉ-ről jött, csak már MA-s a belvárosban: megmutatta, hol van az egyetem, a könyvtár, valamint hogy hol árusítja ki a rendőrség a tilosban parkolt és talált bicikliket minden hónap második péntekén.
Szerdán tartották a külföldi diákok évnyitóját, amely előtt örömmel konstatáltam, hogy sikerült elsőre odatalálnom az egyetemhez, és úgy, hogy közben csak egyszer néztem a térképre. De folyamatosan.
Nem, tényleg sikerült minden gond nélkül odatalálnom.

Délután volt a kari évnyitó, amikor is körbevezettek minket az ottani BTK-n, úgyhogy elviekben már tudjuk, merre van a könyvtár, a jegyzetbolt, satöbbi, gyakorlatilag viszont biztos vagyok benne, hogy el fogom téveszteni párszor, és esetleg merő véletlenségből angol nyelvészet helyett római jog előadásra ülök be.
Pénteken kicsit bicikliztem Buinen környékén, és persze, hogy akkor kezdett el szakadni az eső, és be kellett húzódnom egy menedékházba, ahol már volt egy idősebb holland házaspár. Olyan rossz volt, mert próbáltunk volna kommunikálni egymással, de én nem tudtam hollandul, ők meg nem tudtak angolul, így az interakció sajnos nem jöhetett létre. :(












 Errefelé bicikliztem pénteken

Tegnap óta pedig itt lakom a koliban, amely egy régi kórház nővérszállója volt valamikor. A kórházat nemrég bontották le, és még mindig folyik a romok eltakarítása. Ennek köszönhetően az ablakomból csak egy teheratók által összejárkált földdarabot látok. Meg a B-épületet.

Eddig itt laktam


Most így néz ki a szobám

Ezt látom az ablakból

2 megjegyzés:

  1. Örülök, hogy megérkeztél :) A falu nagyon szép!!!
    A szobád kicsit hasonlít egy kórteremhez (A), de nagyon nagy, és szuper, hogy egyedül lehetsz benne!
    Nagyon hiányzol itthon, furcsa lesz ez a félév nélküled :(
    Lehet lájkolni a bejegyzéseidet? :)

    VálaszTörlés
  2. ááá kell nekem is egy ilyen szoba, tök vagányul néz ki amúgy :))

    VálaszTörlés